… melyben fontos közérdekű bejelentésre ragadtatom magam
Több, mint 1 éves finnországi tartózkodás után végre elmondhatom magamról: láttam a sarki fényt!
Mivel a finnek a szokásosnál is jobban szeretnek világítani, az erdőben meg, ahol nincs lámpa, nem látni a fáktól, nem voltak éppen ideálisak a látási viszonyok, de azért így is érdekes látvány volt. Valójában – épp ezen gondolkodtam a nulla fok körüli esti sarkifény-bámulásom közepette – a kifújt pára mozgalmasabb látvány, mint a sarki fény, bár kétségkívül kevésbé misztikus. Teljes sötétségben gyönyörű lehet, ahogy a fények táncolnak az égen, hol lassan, hol felgyorsulva, hirtelen felvillanásokkal – én mindössze gyaníthattam, hogy valahol épp azokban a pillanatokban ilyesmi történik.
Azért így se volt rossz. Persze gondoltam arra, hogy képekkel is dokumentálnom kellene az élményt, még a ház tetejére is felmásztam, hogy fényképet csináljak, de semmi értékelhetőt nem alkottam. Ez van.
(Vagyis a fenti képért valaki mást illet a babér - A szerk., 2014.)
