… melyben szétszaggatta!
Észrevehetően egyre világosabb van. Mivel itt nyáron éjfél körül kezd lemenni a nap és 3 körül kel, télen viszont sokkal több órán át van sötét, mint otthon, érezhetően nagyobb tempóban nő a világos percek száma, mint otthon. Decemberben délután 3 óra körül már sötét volt, most fél 5 előtt valamivel még nincs teljesen sötét…
Újra kezelésbe vettem a hajnyíró kézikészülékem, és most sikerült több szőrt hagyni a fejem búbján, mint legutóbb. Habár nem lett tökéletes, remélem nincs a hajamban kivetnivaló, mert a fejbőröm már így is elég sok hajszálamat kivetette, és nincs kedvem tovább kopaszodni.
Hamarosan rohanok korcsolyát venni. Kezd beállni a hőmérséklet tartósan 0 fok alá, vagyis talán megmarad a jég és a hó (bár a medvém már biztosan elolvadt). S mivel az itteni magyarok körében nagy divat a jéghoki, gondoltam, ebből a mulatságból én sem maradhatok ki. Ehhez viszont meg kellene tanulni korcsolyázni. Ha nem írok több fikát, akkor a jég győzött…
Hogy mondandómat képekkel is illusztrálhassam, elhoztam otthonról a fényképezőgépemet, amit a nyolcadik szülinapomra kaptam. Készítettem pár képet a szobámról, az erkélyemről, az erdőről, aztán, úgy a 11. kocka környékén már nem tudtam tovább tekerni a filmet (mert ez olyan tekerős fajta, semmi sincs automatizálva). Gondoltam, oké, legalább azt a pár képet előhívatom, de egy kis csévélés után visszatekerni se tudtam tovább a filmet. Nem volt más választásom, mint hogy szétszedjem a gépet, még ha a fény meg is gyilkolja a filmtekercset. Belenézve be kellett látnom, hogy igazából a film már halott, mert a csodás, kelet-német gyártmányú csodám a szalagot bekapta és SZÉTSZAGGATTA.
(Szerkesztői emlékeztető: ne feledjük, 2001 elején járunk. A digitális fényképezőgépek kuriózum-számba mennek. A szerző, informatika-tanári múltjának hála, ezidáig egyet már a kezében tarthatott, mely 640*480-as képeket készített, és floppyra mentett.)
